Az orosz-ukrán háború bizonytalanságot okoz, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy behozhatók a hátrányok, így a gazdaság idén 5,9 százalékkal növekedhet, ami mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzéshez képest - mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Az ukrán haderő lelőtt tegnap egy újabb Ka-52-es harci helikoptert Ukrajna felett egy Sztugna-P páncéltörő rakétaindítóval, ezzel már legalább 13 Ka-52-est biztosan elvesztett az orosz légierő az Ukrajna ellen indított invázió során. Az újabb veszteség azt jelenti, hogy az orosz Ka-52-es állomány legalább 10%-a már megsemmisült Ukrajnában.
Arra készül Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy bejelenti az orosz haderő teljes mozgósítását és a „világ nácijai" elleni háborút hirdet május 9-én, a Náci Németország elleni győzelem évfordulós ünnepségen – állítja Ben Wallace brit védelmi miniszter a Telegraph szerint.
Februárban a külkereskedelmi mérleg egyenlege 117 millió eurós deficitet mutatott. Bár a szám elsőre nem tűnik magasnak, valójában óriási külső egyensúlyromlást jelez.
Számos közösségi médiába feltöltött felvétel szerint több hatalmas robbanás történt az ukrán határ mellett található orosz Belgorod fölött ma hajnalban. Egyelőre csak találgatnak arról, hogy mi történhetett.
Rendkívüli találkozót tartott a kínai felügyelet a hazai és külföldi bankvezérekkel arról, hogyan lehetne megvédeni az ország tengerentúli eszközeit az Egyesült Államok által bevezetett esetleges jövőbeni szankcióktól – írja a megbeszélést ismerő forrásokra hivatkozva a Financial Times.
Törvényjavaslatot ismertetett vasárnap Adam Kinzinger republikánus képviselő, mellyel feljogosítaná az Egyesült Államok elnökét, Joe Bident arra, hogy amerikai csapatokat vessen be Ukrajna védelmére, ha Oroszország tovább eszkalálja a háborút tömegpusztító fegyverek bevetésével – írja a The Hill.
További brit hadieszközök szállítását ígérte szombaton Boris Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek. Az orosz és az ukrán fegyveres erők összecsapásai folytatódnak, Donbaszban dúlnak heves harcok. Jövő héten új Eu-s szankciók jöhetnek, a németek állítólag már nem ellenzik az orosz olajembargót. A háború nemzetközi eszkalálódása kapcsán tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy Oroszország „nem áll hadban a NATO-val”, ugyanis álláspontja szerint éppen a NATO gondolja azt, hogy hadban áll Oroszországgal. Az Egyesült Államok továbbra sem tartja valószínűnek, hogy Moszkva atomfegyvereket vetne be a harcok során.
Folyamatosan növekszik annak a kockázata, hogy az ukrajnai háború átgyűrűzik Moldovába is, melynek szakadár Dnyeszteren túli régiójában 1992 óta orosz katonák állomásoznak. A térségben több robbanás is történt az elmúlt bő egy hétben, az oroszok és a moldovaiak (illetve a Nyugat és Ukrajna) egymást vádolják azzal, hogy háborút akarnak eszkalálni az országban. Bár Moldova is óvatosan közeledett a közelmúltban a NATO és az EU felé, irányukba a nyugati támogatás közel sem olyan szoros és sokrétű, mint Ukrajna esetében. Jelen állás szerint elmondható, hogy a moldovai haderő egyáltalán nincs megfelelően felkészítve arra, hogy egy háborús helyzetet rendezzen.
A német szövetségi kormány feladta az orosz kőolajimportot sújtó európai uniós büntetőintézkedéseket ellenző álláspontját, és már támogatja, hogy a közösség Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt korlátozza a behozatalt - jelentette a hétvégén a Handelsblatt című német üzleti lap és a dpa német hírügynökség.
Csaknem 4,5 millió tonna gabona rekedt ukrajnai kikötőkben és hajókon az orosz támadások miatt - mondta el Martin Frick, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) németországi igazgatója.
Vlagyimir Putyin kénytelen lehet napokra feladni az ukrajnai háború irányítását, mivel rákműtétre készül - írja a Daily Mail brit bulvárlap a General SVR népszerű Telegram-csatorna értesülésére hivatkozva. Az értesülést eddig hivatalos forrás nem erősítette meg, az is elképzelhető, hogy mindössze dezinformációról van szó.
A több mint két hónapja tartó orosz-ukrán háború egyelőre az alapanyagok terén okoz fennakadásokat a magyar vállalatok számára, illetve az energiahordozók drágulása miatt a termelési költségeik emelkedtek meg. A Portfolio által megkérdezett szervezetek szerint kisebb leállások ugyan vannak, főleg az autóiparban, de a cégek többségénél még mindig érvényesül a Covid-hatás, vagyis az elmaradt kereslet kielégítése. A munkaerőhiány a háborútól függetlenül továbbra is gondot okoz a magyar cégeknél. A héten meghosszabbított árstop pedig továbbra is sújtja az üzemanyagkiskereskedőket, mert a szomszédos országokból folyamatos a benzinturizmus. A probléma tehát most nem is a termeléssel, hanem az árakkal és az alapanyagok hiányával van. A legnehezebb időszakra nem most számítanak a cégek, hanem a fosszilis energiáról való leválás, a zöld átállás lesz a legsúlyosabb kérdés a következő években.
Előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben Nancy Pelosi amerikai házelnök, a találkozóról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök osztott meg videót vasárnap a Twitteren.
Az Európai Unió az orosz olajra vonatkozó importtilalmat fog javasolni az év végéig, addig fokozatosan bevezetett korlátozásokkal – értesült a Bloomberg hírügynökség az ügyet ismerő forrásoktól.
Az orosz űrprogram vezetője közölte, hogy Moszkva ki fog vonulni a Nemzetközi Űrállomásról - jelentette az orosz állami média a Bloomberg tudósítása szerint. A lépésre az orosz-ukrán háború miatt bevezetett szankciók következtében szánták el magukat.
Heteken belül bejelentheti Svédország, hogy Finnországgal együtt csatlakozni kíván a NATO-hoz. A kormányzó szociáldemokraták hagyományos semlegességi politikáját Oroszország Ukrajna elleni inváziója írta felül. A NATO számára jelentős nyereség lenne a stratégiailag kiemelten fontos fekvésű Svédország csatlakozása, miután a skandináv ország fejlett – többek között a Gripen vadászgépeket gyártó – hadi iparral rendelkezik, valamint hadseregének modernizációs szintje számos NATO-tagállam mutatóit is felülmúlja.
Különleges programot szeretne indítani Joe Biden amerikai elnök azzal a céllal, hogy elcsábítsa a jól képzett tudósokat Oroszországból az Egyesült Államokba – írja a New York Times.
Szinte egyetlen ép épület sem maradt a mariupoli Azovsztal-üzem területén, miután az acélgyárat teljesen szétbombázták az oroszok – derül ki ez frissen publikált műholdfelvételekből.